Sikertörténeteink
A nehézségeink ellenére, a minden napos küzdelmekben, azért vannak örömteli pillanatok is, amikor egy reménytelennek tűnő kutya sorsa mesébe illően megváltozik, ez számunkra nem más, mint a CSODA.
Azok a kutyák, akik valaha éltek menhelyen, az örökbe fogadás, a gazdásodás, az az ő személyes csodájuk. Ezen az oldalon szeretnénk bemutatni azokat a történeteket amikre különösen büszkék vagyunk..mert magunk se hittük, hogy nekik sikerülni fog….
“Vannak kutyák, amelyeket nem képeztek emberek mentésére, de ösztöneik és az emberek iránt érzett szeretetük a legnagyobb odaadásra képes.”
(Carol Bigley)
Sava
Sava története így kezdődött: (forrás Összefogás az Állatokért Alapítvány Kalocsa Facebook oldala ) “Kaptunk egy telefont a Bableves csárádból ma reggel, hogy egy csont sovány fehér kutyát tettek ki hozzájuk. Amint begyűjtöttünk 7 kölyköt és a mamakutyát, és haza juttatunk egy kóbor uraságot, rohantunk is érte. Ott találtuk Savat, már kapott nevet is és 1 kis adag ennivalót, ugyanis közép ázsiai
Öreg
Úgy érzem az alábbi kép mindent elmond Öregről, ő az a kutya volt, akinek itt a városban esélye sem lett volna gazdásodni..vak, süket, öreg és rozoga, foga is alig volt már. Behozták a gondozók Öreget a telepre, amennyire tőlük telik megszépítik ennek a nyugdíjjas korú kutyának az életét..az utolsó éveit. Bekerült egy kenelbe, ahol hasonló habitusú, és korú “öreghölgyekkel”
Noel
Három évvel ezelőtt, iródott egy cikk a kalocsai néplapban, egy kidobott mama kutyusról, és kölykeiről. Mindannyian gazdára leltek, ám egy év elteltével az alábbi képet kaptuk meg az egyik gazditól! 🙂
Bella
Évekkel ezelőtt, egy téli vasárnap délután mikor az önkéntesek a menhelyen dolgoztak, az akkor még erős túlzással se mondható raktárban egy kutyára találtak, aki csont sovány volt, erősen szőr hiányos, sebekkel teli. Hogy miként került oda azt a mai napig sem tudjuk, de talán jobb is… Hatalmas étvágya volt, bármit megevett, egy pillanat alatt, egyszer még a polcról is